A személyes mobilitás ma nagyon változó képet mutat. Az autók többsége a „fejlett" országokban – NYUGAT – található, ahol a mindennapi élet egyik meghatározó elemévé vált. Az autózás – a hozzá kapcsolódó nyersanyag- és feldolgozóiparral, a technológiai, műszaki fejlesztéseivel, infrastrukturális, logisztikai, kereskedelmi és pénzügyi szféráival mára a GAZDASÁG egyik legfontosabb tartópillérévé nőtte ki magát.A „fejlődő” ázsiai országokban – KELET – a kerékpár, a moped, a riksa korszaka hihetetlen ütemben alakul át. Ma Kínában a legnagyobb az autópiac bővülése és ugyanakkor kiépített (és kiépítés alatt lévő) gyártókapacitásai messze meghaladják az ázsiai országok szükségletét. Az európai autógyáraknak nagyon rövid időn belül komoly konkurenciával kell számolniuk. Az emberek járműigénye változó: kis autó, nagy autó, kombi, buszlimuzin, terepjáró, platós jármű, stb. Megfigyelhető, hogy az életmód, a női szerepvállalás, a családi munkamegosztás régi formáinak megváltozása egyre nagyobb igényt támaszt második autóra is. Ami nyugaton mindennapossá vált, de újabb problémákat is szült:
A háztartások költségvetésében az autó fenntartása (üzemanyag, javítás, adók, biztosítás, amortizáció stb.) igen jelentős, sok esetben évente milliós nagyságrendű tétel. A prognózisok az autópiac további nagyarányú bővülését mutatják: elemzések szerint az elkövetkező 25 évben a világ személygépkocsi állománya az OECD országokban 1,5-szeresére (620 millió darab), a többi országban 2,5-szeresére (400 millió darab) növekszik. Ez éves átlagban 17,5 millió darabos növekedés, szinte beláthatatlan problémákkal.
Megjelenhetnek-e a mainál jóval rugalmasabb, hatékonyabb és takarékosabb új megoldások?
A nyugati életvitellel és igényekkel felmerült „új” szokások, valamint a fizikai munka és a napi testmozgás drasztikus csökkenésének hatására az emberi szervezetben leépülési folyamatok indultak el (idegrendszeri problémák, az izmok elsorvadása, a vitalitás elapadása, az immunrendszer ellenállóképességének csökkenése). A fizikai test állapota nagymértékben befolyásolja a lelki-szellemi képességeinket is. A rendszeres testmozgás hiánya és az ebből gyakran fakadó elhízás a mai korban általános probléma. Ezt elősegíti az ülő, képernyőt néző életmód, holott közismert, hogy a testmozgás közben a szervezetben endorphin termelődik, amit nem véletlenül „boldogsághormonnak” is neveznek.
A korunk mobilitási igényeinek megfelelő közlekedés újra összekapcsolható-e a rendszeres napi testmozgással?
A Földünkön évmilliók alatt képződött kőolajkészleteket alig egy-két évszázad alatt feléljük. Mára elfogadottá vált, hogy a globális klímaváltozás, a szélsőséges időjárás és az automobilizmus környezetszennyezése között szoros kapcsolat van. Egy elgondolkodtató adat: jelenleg a világ 570 millió személygépkocsija évente 1 millió tonna CO2-t bocsát ki (140 g/km – 12.500 km/év). A mai autóipar tetteiben ezek a tények csak a szigorodó károsanyag kibocsátási normák teljesítéseiben találhatók meg. Az autógyárak egyre divatosabb „zöld” koncepcióautói is mutatják, hogy bőséges eszköztár állna rendelkezésre a takarékosság és környezetvédelem irányában. A fejlődő piacokat megcélzó nagy volumenű „olcsó autó” projektek is sajnos a régi (nem környezetbarát) technológiák és gyártósorok használatára alapoznak. A „felkeltett” igények az egyre nagyobb kényelmű és teljesítményű járművekről szólnak. Ma már nem ritka, hogy többtonnás, sokszáz lóerős „városi terepjárók” araszolgatnak a szmoggal teli városi dugókban egy, esetleg két személyt szállítva. A divatos magasépítésű egyterűek sem a takarékosságot szolgálják (nagyobb légellenállás és fogyasztás), míg a 3 literes „spórautók” magas áruk miatt nem lettek sikeresek. Közben a hétköznapi autók teljesítménye is meghaladja a 100 lóerőt, a 300-500 lóerős limuzinok akár 250 km/h sebesség fölött száguldhatnak, az 1000 lóerős Bugatti Veyron 400 km/h csúcssebességnél percenként 5 liter benzint fogyaszt. A természet egyre több és aggasztóbb jelzést ad: szélsőséges időjárás, a sarki hó és jégtakaró olvadása, a Golf-áramlat lassulása stb. mind-mind mutatja, hogy az egyensúly megbomlott. Mi lesz, ha a KELET elkezd a nyugati fogyasztói társadalmak szokásai szerint élni?
Képes-e az autóipar olyan radikális megújulásra, amelyet a változó világ megkövetel?
A megvalósulás útja